2018. június 6., szerda

Megválaszolatlanok : Egy kis előzetes és ismertetés (1.rész)

Megválaszolatlanok
Egy kis előzetes és ismertetés

 

  Sziasztok!
Nos,több mint egy éve fejeztem be a sorozatot ami viszonylag "boldog" véget ért.(már ha lehet ezt így mondani)
A történetet egy viszonylag rövid összefoglalóban el is fogom mondani,viszont előtte szeretném megköszönni azoknak akik rendszeres olvasói voltak a történetnek illetve biztattak,kérdéseket tettek fel és úgymond szurkoltak a folytatásokért.

A történet röviden és tagolva : 

- Az első néhány részben,illetve "fejezetben" rengeteget írtam,teli voltam ihlettel és lendülettel.Így a részek nagy része hosszabb volt az átlagnál illetve az évad végén lévő részekhez képest.

- A történet elején megismerkedhetünk Vadásszal akinek az eredeti neve később ki is derül.Vadász szintén hasonló módon élt mint Valka,csak kisebb különbséggel,6 éve élt a sárkányokkal.
[Itt érdekes módon soha nem derült ki se az eredete a "Homok Királynak" és az oázisnak ahol éltek]
- Vadásznak szintén volt egy Viharszelője akit kreatív módon el lett nevezve Viharfelhőnek.

- Vadász és Hablatyék a legelején nehezen jöttek ki,két különböző világ, két különböző világnézettel.Viszont gyors béke alakul ki amint kiderül hogy Pléhpofa él,még pedig Vadász által volt megmentve. [Ez se volt soha leírva viszont lesz rá válasz adva!]

- Vadász,Pléhpofa és Hablatyék mint egy család örültek egymásnak,kivéve a "főszereplőt". Mikor megkérdik miért nem jön velük,sárkányostul választ Vadász nem ad,de a történet végén ki is derül miért nem akart elmenni.

Első fejezetnek vége az első évadból.


Folytatás :

- Vadász és az oázisban élő sárkányok mind Hibbantra és környékére költöznek.Még a HomokVad is akiről később kiderül, hogy tojást is tud rakni.E közben 2 probléma kerül elő :
Elsősorban egy régi ellenség vissza térése, Drago-é.A csapat aggódik illetve kételkedik,hol létéről illetve élet jeleiről.Másodrészről Vadász valamennyire beleszeret Kőfejbe illetve vonzódik hozzá.

- Hirtelen, a fekete tojás kikel,érdekes módon ami soha nem lesz megmagyarázva, rengeteg éjfúria kerül elő.A tojásból pedig egy Éjfúria és Gnúvad keverék születik mint "trónörökös".

- Másodperceken belül,Drago valahonnan visszatér rengeteg hadihajóval és megtámadja a szigetet.Hablaty próbál mindenkit menteni,sárkányokat és embereket is.Míg Vadász és a HomokVad támadni kezdi az ellenséget.

- Drago nem idegennek kezeli Vadászt,de nem is családtagként.Egy csavar kiderül,ahogy Drago bevallja, hogy ő ölte meg Vadász testvérét. Vadász teljesen összetör míg a csata ettől függetlenül folyik.Itt Drago úgymond elrabolja Vadászt cserébe Viharfelhő szabadságáért és Hibbant békébe hagyásáért.

- Itt a történet 2 nézetre válik,Hablatyéra és Vadászéra. Hablatyék mindenáron vissza akarják szerezni Vadászt,míg ő a szerencsétlen "közlegény" életet él a hadihajón.Itt kiderül hogy Dragonak terve volt Vadásszal,de ezt soha nem mondták el.
Később viszont újra megtámadják Hibbantot.

-Rengeteg harc és kisebb csata után Drago mindenkit elkap és lefegyverez,majd Vadászt szinte a kivégzés határára löki amikor egy csapat Dörgődob megmenti őket.Viszont a Dörgődobok szinte családtagok voltak,Pléhpofa régi sárkánya és a 3 apróság felnőve jöttek "haza".

- Vadász elájul,így az "utolsó" csatából semmit nem látunk vagy hallunk így csak az elmondottakat tudjuk,azt hogy mindenki elmenekült még Drago is.
Egyenlőre ennyi,folytatni fogom mert van időm és energiám is.
Rengeteg kérdés lesz megválaszolva legalábbis tervek szerint.
Rész ahol befejeztük : "2 fejezet" 14.rész

2017. február 20., hétfő

Utolsó szó még...

Sziasztok!
A napokban kiadtam az utolsó részt a második évadból.S ezzel a lendülettel kaptam visszajelzéseket is azzal a témával hogy folytassam.
Nos,minden történetnek van vége,s aminek vége azt nem lehet folytatni.DE
Mentségemre szolgáljon hogy lassan 4 éve készítem a sorozatot.
(ha mind a két évadot nézzük)

Mivel olyan emberektől kaptam vissza jelzést akik régóta követik a blogot,s bírom is őket.(s tettek valamit hogy folytatva legyen)
EZÉRT
Két választási lehetőség van :

Folytatom a blogot,de egy teljesen más történettel amit most tényleg megígérek hogy izgalmasabb,követhetőbb,jobb lesz mint az SL2. (komolyan megígérem ><)

S persze a másik lehetőség az hogy nem folytatom.
Ez mind a szavazáson fog eldőlni :)
Itt vagy Bloggeren netán emailben válaszolhattok avagy elmondhatjátok véleményeteket!
Addig is legyetek jók! ;)

Email : husom865@gmail.com

2017. február 19., vasárnap

Sárkányok Lovagjai 2 - 4.fejezet : [ÉVADZÁRÓ] Az örök ellenség [BEFEJEZÉS!!!]

Sárkányok Lovagjai 2

[ÉVADZÁRÓ] [BEFEJEZÉS!!!]

Az örök ellenség

 

Farkasszem tipegve totyogott be kicsit könnyes szemekkel,megszeppenve.Astrid egyből felkapta őt s nyugtatni próbálta.Én csak nagy levegőt vettem,s csak akkor vettem észre, hogy nyitva van a zár.Óvatosan kiléptem s utánam egyből jött Viharfelhő.Astrid lassan hátra nézett Farkassal együtt.
-Menj csak...senkinek nem fogok szólni,hogy elmentél. -A fiatal anyukán már látszott, hogy teljesen feladta a harcot.Rosszul éreztem magam,mint....mint egy ellenség.

-Astrid...kérlek ne haragudj.Nem ....így akartam,nem ezt akartam hogy legyen.
-Csak menj.Jobb lesz így mindenkinek! -Nagyot nyeltem,lehajtott fejjel felültem Viharra s el ballagva mellettük,elrepültünk.Azt sem tudtam merre mentünk,de rettenően rosszul éreztem magam.
Erős nyomást éreztem a mellkasomon,szédültem s alig kaptam levegőt.Nagyon rossz volt s semmit nem tudtam tenni ellene.Egy kis idő után befelhősödött de nem törődtünk vele.Úgy gondoltam hogy ha alszok egy keveset akkor elmúlik ez a tűrhetetlen fájdalom.Nos,nem bántam meg.

Csak arra ébredek, hogy Viharfelhő nagyban dorombol nekem s nyalogatja az arcom gyengéden.Elsőként nem értettem majd felriadva néztem körül.Egy fa házikóban voltam,olyan ismerős volt.Lassan felálltam,olyan fura volt minden...Apró fehér porok szálltak fel hirtelen.
Viharfelhő is eltűnt,mintha nem is lett volna ott.Az ajtó felé közelítettem,egyre jobban remegtem nem is tudtam miért.De mikor elértem az ajtót egyből kinyílt, valaki más nyitotta ki.

Majd össze estem.Két hatalmas kar tartott meg a derekamnál.Nem bírtam magammal,bőgtem ahogy csak egy gyerek.A két kar szorosan magához ölelt.Apa volt az...
Majd másik két kar átkarolt hátulról,azt hittem megőrülök.Hangosan szipogtam s sírtam,azt gondoltam hogy álom de nem....nem az volt.
-Most már pihenhetsz öcskös...-Szólt halkan a bátyám ahogy megsimogatta a fejem.Teljesen elgyengültem s e mellett megnyugodtam.
-Thor szerelmére....Apa,testvérem....H-hogy lehet ez? -Kérdeztem fülig érő mosollyal.Ők is mosolyogtak,s akkor csak egy kis kezet éreztem a vállamon.Lassan leültünk együtt s akkor megláttam.Anyám volt az.

-Pihenned kell kicsi fiam! -Szólt oda anya, mind átöleltük egymást.

Biztonságban éreztem magam
Jó volt biztonságban lenni
A családommal
Örökre

A családom karjában elálmosodtam,de úgy megrémültem.Olyan rossz érzés kapott el újra.Próbáltam felállni de nem engedtek.
-Hova akarsz menni,öcskös? 
-Miért akarsz elmenni? -Kérdezték tőlem folyamatosan.úgy remegtem,s féltem is.
-Nem tudom...m-mennem kell.Olyan rosszul érzem magam...
-Maradj csak,kicsi Tatuo...Kicsikém. -Súgta anya.Nem is akartam ezek után megmozdulni viszont egyre álmosabb lettem.Szépen...Lassan lehunytam a szemem,s jó melegben éreztem magam.

Mindennek vége volt.Nyugodtam tudtam aludni...örökre.


*Köszönöm hogy elolvastad ezt a két évadot!!!
Minden kedves olvasómnak köszönöm a támogatást s a hozzáfűzéseket amiket kaptam,itt és Facebookon!
A sorozatnak sajnos vagy nem sajnos vége van.Remélem tetszett nektek :)
KÖSZÖNÖM!!!*

2017. január 24., kedd

Sárkányok Lovagjai 2 - 3.fejezet 8.rész : Az ellenállás

Sárkányok Lovagjai 2

Az ellenállás

3.fejezet

*2 héttel később Vadász szökése után*
Hablaty egy cellába záratott, Viharfelhővel.Nagyon dühösek voltunk mindketten, s ezért szét is váltunk Kőfejjel.
  Éjjel-nappal azon gondolkoztam, hogy hogyan tudnék kiszabadulni,de hiába, szinte valaki mindig ott volt az ajtónál.Viszont egy nap Rock lépett be, teljesen meglepett,hisz egy jó ideje nem láttam őt.Majd beszélgetni kezdtünk.

-Vadász,tudom hogy nagyon dühös vagy,de...Meg kell értened.
-Én bíztam benned Rock! -Szóltam rá határozottan,de hiába ismerem már egy jó ideje.Nem rezdül meg az ilyentől.
-Vadász, az őrületbe kergeted magad ezzel! Szerintem jól tudod hogy nem él!
-Még te is ellenem fordulsz?!
-Nem,én csak...én csak azt akarom, hogy elfelejtsd őt! -Síri csöndben néztük egymást,de nekem már rég betelt a pohár.
-Igen? ...Szóval így állunk? A LEGJOBB BARÁTOM azt akarja hogy elfelejtsem...a bátyám. -Rock aggódva nézett, majd nagy levegőt véve folytatta-
-Ha őszinte akarok lenni,akkor igen.Az őrülete fogod magad kergetni! Ideje lenne felnőnöd ...Vadász. -Majd azzal a lendülettel ahogy bejött,ki is ment.Egy szót sem szóltunk egymáshoz.Majd megörültem,annyira dühös és csalódott voltam hogy nem bírtam magammal.A ketrec oldalához vágtam magam csak azért, hogy ne sírjam el magam.Csak össze kuporodva ültem, Viharfelhővel szemben, a hajamat tépve a dühtől.Persze ő oda jött,megszagolt majd egyből mellém is feküdt úgy hogy át tudjon ölelni.
Dorombolva próbált nyugtatni,ami sikerült is.Simogatni kezdtem a fejét,amitől ő jobban dorombolt.Megnyugodtam,de még mindig csalódott voltam.

  Nagyokat sóhajtva néztem fel,lépteket hallottam,s akkor előkerült Astrid is.Szomorúan nézett rám,egy tál volt a kezében.Be csúsztatta a rácsok alatt,teli volt kenyérrel meg egy kis sült hallal majd leült a ráccsal szemben s lesütött szemekkel nézett.
-Én annyira sajnálom Vadász...Tudom, hogy ez nehéz neked,de ezt érted tesszük!
-Nem...egyáltalán nem értem teszitek! -Szóltam oda,teljesen megmakacsolva magam,mint egy gyerek.Még a tálhoz sem nyúltam hozzá.
-Vadász kérlek! Senki sem akarja ezt tenni veled! Sem Hablaty,se Valka még Fafej sem akarja! Kérlek...
-Nem! Ti csak azt akarjátok, hogy végleg a ti szolgátok legyek! Sosem akartam veletek maradni, sőt nem is akartam össze törni Kőfej szívét azzal, hogy szeretem! BÁRCSAK SOSE TALÁLKOZTAM VOLNA VELETEK!!!
A végére teljesen elvesztettem az eszemet.Üvöltöttem mint egy veszett vaddisznó, Astrid arcába e közben meg a rácsot rángattam.
Astrid meg sem bírt szólalni,majd nagyot nyelt,s komoran rám nézett.Mikor feleszméltem az őrületből,megbántam még azt is, hogy megszülettem.
-Akkor,menj...ha így gondolod akkor menj el.Senkinek sem fogsz hiányozni!
-A...Astrid...
-Cs-csak menj el!
Kis topogásokat hallottunk,majd a kis Farkasszem nézett ránk az egyik oszlop mögül.Láttam az arcán hogy összetört teljesen.
-M...Mama?~ m...Miért üvöjtöztök?

Folytatjuk...

2016. október 1., szombat

Sárkányok Lovagjai 2 - 3.fejezet 7.rész : Rövid a hazaút

Sárkányok Lovagjai 2 

Rövid a hazaút

3.fejezet

 

 Másnap reggel újra útnak indultunk Viharral.Kicsit borult volt az ég,de nem akadályozott meg ez sem.Rövid idő múlva egy hatalmas ködön keresztül repültünk át,alig láttunk valamit úgyhogy le lassítottunk.
Hirtelen neki ütköztünk egy kő falnak majd egy hajóra estünk,s akkor hallottunk emberi hangokat,rémültek voltak.Mikor felszálltam Viharfelhőre,ránk dobtak egy hálót,nem tudtam leszedni,csak egy íj volt nálam és néhány nyíl.Egy ismerős hang csörrent meg a fülemben.
-Áh,megvagy! -Szólt oda vigyorogva Eret.Teljesen meglepődtem,nem hittem volna hogy ide kint vannak.
-Mit keresel te itt? -Kérdeztem tőle. -Nincs kedved leszedni rólunk ezt a hálót? 
-Nincs,és te mit keresel itt?  Hablatyéktől már a levegő is elfáradt annyit kerestek téged! 
-Én kérdeztem előbb!
-Hol érdekel az elsőbbséged! Haza jössz velünk! -Egyre dühösebb volt Eret,ahogy én is.
-Micsoda? N-nem mehetek haza! Nem most! 
-Oh,de igen! Ha nem,akkor haza viszünk! -Szólt az embereinek akik meg is fordították a hajót,és az ellenkező irányba indultunk meg.
-Ne-ne-ne-ne! Nem mehetek haza Eret! Nem érted?! -Ordítottam rá,de felesleges volt.
Hosszú órák után furcsa módon már otthon is voltunk.A kezemet megkötözték,mint egy rabnak és elvittek Hablatyhoz.
Rock,Astrid,Hablaty és szinte mindenki ott állt.Hablaty szörnyen dühös volt,majd mikor megálltam előtte,egy jó nagyot behúzott.A földre esve hallgattam ahogy üvöltözik.
-Te tényleg ennyire buta vagy?! Mi a fenének hagytál itt minket?!
-Ti tényleg nem értitek hogy miért mentem el?! Itt hagytam Rock-ot aki vigyázna rátok,de ti neeem...Nektek azzal kell szórakozni hogy tönkre tegyetek!
-Vadász,most azonnal elmondod hogy mi folyik itt! Elmész azért hogy megtaláld a bátyjádat aki valószínű hogy nem is él! -Ordított rám Hablaty újra.Ekkora mindenki elhallgatott,én meg csak néztem őt dühösen és csalódottan.
-Sz-szóval neked ennyit ér...ennyit ér egy viking élete?... -Hablaty is feleszmélt hogy mit mondott de akkor már késő volt.Teljesen elvesztettem a türelmem.
-Vadász,Hablaty...szerintem,most kéne le állni.Hosszú volt ez a nap.Mindkettőnknek, s mindenkinek. -Rock próbált nyugtatni de hiába,teljesen elvesztem.Hablaty pedig csak dühösen nézett továbbra is.
-Jól hallottad Vadász,Nem biztos hogy él a bátyád.S csak azért pazarolni az idődet hogy megtaláld,és szembe nézz a valósággal,teljesen felesleges! Én tudom milyen elveszíteni valakit,és halottnak hinni,s azt is tudom hogy milyen vissza kapni.Meg azt milyen látni a szereteimet meghalni...-Nem bírtam végig hallgatni,túl sok volt nekem az amit mondott Hablaty.A térdeimre estem és csak magam elé bámultam.Kőfej egyből oda rohant de eltaszítottam,nem akartam hogy lássa az arcom.Könnyekben úszott az egész.

Folytatjuk...

2016. július 9., szombat

Sárkányok Lovagjai 2 - 3.fejezet 6.rész : Messze van a határ

Sárkányok Lovagjai 2

Messze van a határ

3.fejezet

*Egy idióta vagyok....*
Ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben,egész végig.Ezen kívül elkapott a síró görcs.Nem bírtam magammal,Vihar hátán ülve zokogtam.Ő csak próbált dorombolni,amitől valamennyire megnyugodtam,de még mindig zokogtam.
Viharfelhő lassan elfáradt így egy közeli szigeten telepedtünk le. Ő csak folyamatosan dorombolt,szinte megállás nélkül úgy dörgölőzött hozzám.Egy kis tűz rakás mellet ültünk,fáradtak voltunk és éhesek is.Lassan felálltam és néhány közeli bokorból szedtem bogyókat,finomak voltam és ehetőek is.Vihar is evett belőle,de ettől ő nem lakott jól.Este fele épp durmoltunk mikor Vihar a szarvával bökdösni kezdett.Felébredtem és láttam ahogy egy-két bokor csak úgy megrezzen.Egyből elő is kaptam az íjam és a bokrok felé tartottam.Viharfelhő is morgott halkan és a bokrok felé nézett.
 Ekkor hirtelen Farkasszem ugrott elő a bokrok mögül.Majdnem rá is lőttem,de még jó hogy nem tettem.Üvöltve szóltam rá.
-Thor szerelmére,Farkas mi a frászt keresel te itt!?
-Jöttem utánad! -Mosolyogva közölte,mintha csak bújócskáztunk volna.
-HOGYAN?!
-Anyu szájkányával! Vihajjbogájjal! -Mutatott rá ,ahogy az árnyékban,a fák között szlalomozik.
-Thor...szakállára!...és anyád tudja? Minek is kérdem,persze hogy nem tudja! -Ledobva magam a földre a fejemet fogtam.Persze Farkas aggódva jött oda és ült az ölembe,felfele nézve.
-Miéjt mentél el?
-Hjaj....Ez egy,hosszú történet...
-Akkor elmeszéled? -Kíváncsian kukkolt az ölemből.Nagy levegőt véve,a fejét simogatva nekiálltam.
-Nos,lehet tudod.De nekem van egy bátyám.Akit nagyon,de nagyon régóta nem láttam,és szeretném megkeresni.De ha otthon kell lennem,veletek,nem tudom megkeresni.
-Akkor miéjt nem mész apájékkal? Ők mindig szegítenek!
-Tudom...De szeretném ezt egyedül megtenni! Azért kértem meg a legjobb barátomat hogy vigyázzon rátok.
Csöndben nézett rám,majd lehajtotta a fejét és Viharbogarat nézte.
-Akkoj,baj hogy itt vagyok?
-Nos....erre nem tudok,választ adni.Mert nagyon kedves tőled hogy utánam jössz.De nem tudsz segíteni.De mással igen.
Szinte felcsillant a szeme és mosolyogva nézett rám.Mint egy kis fénysugár.
-Miben?!
-Azzal,hogy most fogod magad,felszállsz Viharbogárra és haza repülsz,és nem mondod el hogy találkoztál velem.Senkinek! Rendicsek?
-Jendicsek! Ez a mi titkunk?
-Pontosan! Na,megetettem Viharbogarat és mehettek!
Felállva,Farkast félre állítva megetettem Vihart és felültettem rá a fiút.Izgatottan fogta a nyerget és mosolyogva bámult.
-Rendben.Mehettek is! Ígérd meg nekem hogy senkinek,de senkinek,még a szüleidnek sem árulod el!
-Jendben! Megígéjem! -Lassan elindítottam Viharbogarat,fel is szállt és az éjszakában el is tűntek.Bíztam Farkasban,nem buta kölyök mint én voltam akkoriban.Be tartja a szavát,bármi áron.

Folytatjuk...

2016. június 30., csütörtök

Sárkányok Lovagjai 2 - 3.fejezet 5.rész : Távozás

Sárkányok Lovagjai 2

Távozás

3.fejezet

-Micsoda? Nem szegheted meg a parancsomat! Vadász! -Ordított utánam Astrid,én meg közben elindultam haza felé,pontosabban Viharfelhő felél.Astrid mint egy zápor úgy követett és üvöltözött utánam,de nem állított meg ez sem.Viszont a többiek is oda értek,Hablaty volt az első aki oda is szólt.
-Mi folyik itt?! Astrid nyugodj már meg! -Próbálta Hablaty megállítani őt,kevés sikerrel,Astrid csak félre lökte őt és tovább viharzott utánam.
-Vadász ha fel mersz szállni a sárkányodra! Én THORRA esküszöm,...olyat teszek amit még te is megbánsz! -Ordított rám szinte teli torokból.
-Akkor megbánom,de amit most teszek azt sohasem fogom! -Szóltam vissza majd Viharra dobtam a nagy táskát,és rákötöttem.
-Hé, elsősorban,mi folyik itt?!  Másod sorban mindenki nyugodjon le,főként ti ketten! -Szólt hozzám Hablaty,amire Vihar is felfigyelt.
-Elmegyek! -Szóltam határozottan majd egy kevés kaját kezdtem a táskákba be pakolni.
-Ó,dehogy mész! -Folytatta Astrid és elindult felém nagy lendülettel,amit Hablaty meg is állított.
-Astrid,maradj nyugton! Aztán...miért is akarsz elmenni Vadász? És hova? Mennyi időre?!
-Nem tudom,de mennem kell!
-Micsoda?! Na,jó elegem van belőletek! Vadász azonnal gyere ide! -Üvöltött most már Hablaty is,mindenki más pedig csak csöndben nézte,én makacs módon felpattantam Viharfelhőre.
-Nem,és nem érdekel mit mondotok! Rock itt fog maradni és vigyázni fog rátok!
-Meg mondom ki fog,kire vigyázni! Viharfelhő rád mielőtt agyon verlek! -Szólt oda Takonypóc,ő is dühösen.
-Vadász,nem mész te sehova! Egyszer elveszítettünk már, még egyszer nem akarunk! Szállj le a sárkányról,MOST! -Hablatynak már vörös volt a feje,és nagyon komolyan gondolta,a szemembe nézett.Ilyennek még nem láttam.De még ez sem állított meg.Makacsul rászóltam Viharfelhőre hogy szálljunk fel,és szegényke rémülten megtette.Kasza csak utána nézett és dorombolt az én sárkányomnak,de hiába,Vihar ahhoz túl hűséges hogy ott maradjon.
-Te teljesen megörültél! Vadász,azonnal gyere vissza! Nem tudod hogy mit művelsz! -Ordította utánunk Hablaty és Astrid,meg mások is,de őket nem értettem tisztán.Csak a szívem dobogott nagyon,majd megszakadt a mellkasom annyira fájt.De tovább kellet mennem...

Folytatjuk...