Sárkányok Lovagjai 2 - 1.fejezet 5.rész : Női bonyodalmak

Sárkányok Lovagjai 2

Női bonyodalmak

Lassan elaludtunk az ágyban egymás karjaiban.Csak arra ébredtem hogy éjszaka közepén valaki dörömböl az ajtón.Nagy nehezen kimásztam Kőfej öleléséből majd az ajtóhoz léptem és kinyitottam.Hablaty állt előttem idegesen és kicsit remegve.
-Vadász! Azonnal beszélnünk kell! -Rontott be a házamba majd mikor meglátta Kőfejet elhalkult és onnantól suttogva beszélgettünk.
-Mond Hablaty.
-Öhm...fúh! Hogyan kezdjem?....Nos,ugye te sokkal idősebb vagy nálam és ....én csak megszeretnék kérdezni valamit. -Idegesen nézett minden hova és ide-oda járkálgattot.
-Ez attól függ hogy mi az...-Mosolyogva néztem rá,majd leültem vele szemben.
-Nos,...öhm...tudod én,és Astrid ...öhm együtt vagyunk és,és....öhm tudod...
-Ki fogod nyögni vagy órákig kell hallgatnom a takarózásod?
-Oké akkor,tudod,Asttrid meg én...megtettük amit meg kellet tennünk! -szorította össze a szemét és vörösödő arcát takarta.Én is elvörösödtem és próbáltam nem hangosan röhögni,inkább elsírtam magam és halkan kuncogtam miközben a számat fogtam. -És...és én soha,mármint én nem ,nem is tudom mit tegyek!
-Okéh!...Okéh! -Csak töröltem a könnyeim a röhögéstől. -Csak figyelj rám,fúúh! Most jól feldobtad az éjszakámat! Nos,figyelj Hablaty,ez majd jönni fog...
-Micsoda fog jönni? -Meglepve nézett rám.
-Az érzés hogy majd...majd hogyan fogsz viselkedni a fiaddal...vagy lányoddal.
-Oh...É-értem! Fúh,ez ...ez eléggé nehéz volt. -Nézett rám most már nyugodtabban. -Nagyon köszönöm! -Majd felálltunk és megöleltük egymást,mármint mint férfi a kölyköt.Majd mikor az ágyra néztem Kőfej csak vigyorogva nézett ránk.Elpirultam egy kicsit majd el löktem gyengéden Hablatyot.
-Te ! Te sunyi dög! Kőfej! -Ugortam az ágyra és elkezdtem csikizni őt.
-Ha-Hagyd abbaaah! -Röhögve fogta a kezeim,de én meg sem álltam.Miután befejeztem a "büntetését" vissza fordultam Hablatyhoz.
-Nos,ott tartott hogy,vigyázz magadra,és fogadd meg a tanácsomat. -Mosolyogva és kicsit izzadva álltam előtte.
-Értem,kösz Vadász. -Mosolyogva intett majd ki is ment,én vissza huppantam az ágyamra ahol vörös fejjel feküdt mellettem Kőfej,néhol még fel is kuncogott.Majd én is vissza feküdtem vele együtt,nyomot egy puszilt az arcomra és vissza aludtunk.
Másnap reggel arra ébredtem hogy Vihar az arcomat nyalogatja,persze gyengéden,nehogy le nyeljen egészben.

Izgatottan rázta a farkát és a fejét is,majd kilökdösött az ágyból.Kőfej még mélyen aludt,nem is értettem hogy mit akarhat Vihar. Nagy nehezen feltápászkodtam,fel vettem a csizmám majd a többi ruhám is. Vihar egyből kiment az udvarra én meg utána,még csak a szememet törölgettem de ő már a kezembe tolta a nyergét.
-Jaaj! Vihar mi van veled?...-Szereltem fel rá a nyerget. -Nem mehetünk el szó nélkül...-De mintha meg se hallotta volna,lökdösött és a nyílt tenger felé ugrándozott,hogy "arra menjünk,meg erre menjünk". Majd feltűnt Astrid és kuncogva nézte a szenvedésem.
-Mi van Vadász? Az úrfi nem bír magával? -Nevetve nézett rám majd oda lépett és simogatni kezdte Vihart aki úgy viselkedett mint egy kölyök.
-Mondhatni,de tudja jól hogy nem mehetünk el szó nélkül,még akkor se ha repülhetnéke van! -Szóltam rá,majd én is megsimogattam. Igazán élvezte hogy ketten szeretgetjük.
-Menjetek nyugodtan,majd szólok Hablatynak meg Kőfejnek hogy elmentettek. -Mosolyogva nézett rám.
-Kösz,Astrid.Igazán nem kellet volna. -Mosolyogtam rá vissza majd felszálltam Viharra és egyből fel is szálltunk.Arra mentünk amerre Vihar akart menni,én csak ültem rajta.

Folytatjuk...

Sárkányok Lovagjai 2 - 1.fejezet 4.rész : Tüskés út

Sárkányok Lovagjai 2

Tüskés út

 

 Miután haza értünk Takonypóccal és a kis Skrill kölyökkel a karomban,egyből Hablatyot kezdtem keresni.Meg is találtam éppen Bélhangosnál volt,nyergeket készített.

-Öhm Főnök! -Rohantam oda kicsit félve.

-Oh Vadász és Takonypóc! Sikerült a küldetés? 

-Nos öhm...Hablaty,lenne egy kis probléma... -Nyeltem nagyot és takartam egy kicsit a Skrill kölyköt.

-Micsoda? Nem jó a térkép? -Fordult meg zavarodott arccal,majd meglátta a "kis problémát" . -Oh...woáv,öhm..-Nyelt nagyot majd megvakarta a fejét. -Őt...őt a szigeten találtátok?

-Igen,be volt zárva egy ketrecbe. -Néztem rá majd oda is adtam a kölyköt.Kicsit megrémült majd ugyanúgy össze gömbölyödött a kezében.

-Szegényke,biztos éhes és fél...-Simogatta gyengéden és óvatosan.

 

Még Pléhpofa is mosolygott az új jövevényre.Hablaty fogta és Fogatlan elé tette,ő kíváncsian nézte és még a kölyök is oda bújt hozzá.Mosolyogtunk mindannyian és néztük ahogy Fogatlan ölében alszik a kis Skrill.Kicsit később még Astrid is megjelent.

-Sziasztok,srácok...Oh,mit csinál Fogatlan? -Hablaty mosolyogva ölelte át Astridot.

-Nos,éppen vigyáz egy kölyök sárkányra.

-Oh! De aranyos! Így legalább kiélheti az anyaságát! -Nevetett nagyot majd megsimogatta Fogatlant.Mi ketten csak ott álltunk és vártuk a parancsot.Hablaty ránk is nézett.

-Nos,mire vártok? Menjetek pihenni. -Mosolyogva nézett ránk,én ott hagytam őket hadd szórakozzanak,haza mentem és befeküdtem az ágyba aludni egy kicsit.

Kicsit később csak dörömbölést hallottam,egyből fel keltem majd ki is nyitottam az ajtót.Eddigi életem legnagyobb meglepetése volt az aki előttem állt.Kőfej volt az,a saját hajából font szívből.

Nagyon örültem neki hogy vissza tért a családi túrájából.Szorosan átöleltem és ő is ezt tette.

-Úgy örülök hogy vissza jöttél! -Szóltam hozzá.Mosolyogva borult a nyakamba.

-Én is örülök Vadász! Annyira jó itt lenni,újra Hibbanton! -Szorosan öleltük egymást,majd felkaptam az ölembe és vele együtt leültem az ágyra.

-Mesélj,láttál valami újat? 

-Nem,ugyanazok mint régen,még gyerek koromból.

-De legalább jól érezted magad? -Megpuszilta az arcom amitől szinte elvörösödtem.

-Igen,főként akkor amikor Fafejjel fel gyújtogattuk a sátrakat! -Nagyot nevettem rajta,meg a történetein.Egy idő után elfeküdtünk az ágyon egymással szemben.Majd elpirulva felszólalt.

-Nos,Vadász ezt...ezt neked hoztam! -Nyújtotta oda a szív alakú haj fonatott.Én letettem az asztalra ott az ágyam mellé és átöleltem őt.

-Igazán köszönöm,jobb nem is kellet nekem...-Majd kicsit bátortalanul de megcsókoltam.Teljesen elvörösödtünk majd el is nevettük magunkat.Elvörösödve és nevetgélve feküdtünk az ágyon.Nagyon jól éreztem magam.Annyira örültem neki hogy vissza jött,igazán szerettem Kőfejet.

 

Folytatjuk...

Sárkányok Lovagjai 2 - 1.fejezet 3.rész : Skrill problémák

Sárkányok Lovagjai 2

Skrill problémák és Johann forrása

Felszálltunk és elindultunk a megfelelő irányba.Szinte egész végig beszélt Takonypóc,már azon gondolkoztam hogy beugrok a vízbe hátha ott nem hallom őt.De tűrnöm kellet.Kis idő múlva oda is értünk kicsit megálltunk megbeszélni a dolgokat.
-Nos,Takonypóc.Ide figyelj,körül nézünk majd mikor megtalálunk egy Skrillt akkor te lefogod én meg lekapok róla néhány tüskét,okés?
-Miért te szeded a tüskéket?! Én akarom összeszedni a dicsőséget! -Nézett rám dühösen.
-Hjaaaj Thorra! Ide figyelj össze szedem és majd oda adom neked okés?! -Szóltam rá dühösen.
-Na így már jobban tetszik ez a terv! -Vigyorgott majd hirtelen meghallottunk egy Skrill üvöltést,meg is szólalt halkan Takonypóc. - Öhm,így már nem annyira tetszik a terv...
-Ide figyelj,muszáj és alkony előtt haza kell érnünk,úgyhogy álljunk neki! -Viharral együtt közelebb mentünk a szigethez,Kampóék kicsit bátortalanul követtek minket.Próbáltunk csöndben repülni hogy ne zavarjuk fel a levegőt majd intettem Takonypócnak és leszálltunk egy kis réten,majd be mentünk az erdőbe vigyázva arra hogy ne vegyenek észre.Óvatosan sétáltunk a sárkányaink mellett,mikor intettem hogy álljunk meg,láttam egy kis fényt és hangokat is hallottam.
-Takonypóc,várj!...Hallod?
-Aha,ki ez?
-Nem tudom,de nem kéne itt lennie... -Néztem ki gyanúsan a bokor mögül.Láttam egy árnyékot,épp állt a tűz mellett és azt figyelte.

 Intettem Takonypócnak hogy kerítsük be.Ő körbe is ment óvatosan és csöndesen,de mire vissza néztem a tűzhöz el is tűnt.Nagyon megijedtem,Takonypócnak intettem hogy maradjon,majd Viharról lekaptam az íjamat és elindultam a tűz felé. Felhúztam az íjam és jól körbe néztem,mikor tisztának láttam a terepet szóltam Takonypócnak hogy jöhet.Ő is meglepődve nézett körül.
-Hát most hova lett?
-Nem tudom,de remélem nem jön vissza. -Néztem rá majd felkaptam a hátamra az íjat majd meg néztem a kis ketrecet. Közelebbről már jobban láttam,belülről be volt fedve fával.Ráztam egy kicsit majd a kis tőrömmel próbáltam fel nyitni.
-Hé,mit...mit művelsz?
-Ki nyitom. -Válaszoltam feszegetve a zárt.
-Nem úgy volt hogy tüskét keresünk?
-De.
-Akkor most ?
-Nem hiszem el! -Morogtam miközben beakadt a kis tőröm.Takonypóc csak nézett majd leült a tűz mellé.Körül néztem,ő rá is ránéztem,majd egy kis trükkel fel is nyitottam a ketrec zárát.
-Végre! -Próbáltam ki nyitni de nem sikerült.
-Hagyjad te kis gyenge bárány! -Húzott el onnan Takonypóc majd egy nagyobb lendülettel kirántotta a falapokat.Meglepő volt a látvány,azt hittem el ájulok,ahogy Takonypóc is.

Egy kölyök Skrill!
Teljesen le voltunk döbbenve,eléggé félénk volt és nagyon meghúzódott a sarokba.Nagyon kicsi volt,kékes tüskéje volt és kicsit lilább színű az átlag fajtársainál.Óvatosan és lassan felé nyúltam,majd mikor elég közel értem a tenyerembe vettem.Csak reszketett szegényke,majd jobban össze húzódott.
-Takonypóc menjünk!
-Héhéhéhé! Az egy Skrill kölyök! Mármint tudod hogy van egy anyja ugye?!
-Igen,de azt tudhatnád hogy a Skrillek nagyon védik a kölykeiket,bármi történjen, és ezek szerint már nincs meg az anyja... -Komoran néztem Takonypócra.Majd felpattantam Viharra,félkézzel fogtam a kis Skrillt,a másikkal a nyerget majd lassan fel is szálltunk és vissza mentünk Hibbantra.

Folytatjuk...

Sárkányok Lovagjai 2 - 1.fejezet 2.rész : Hatalmas bonyodalmak

Sárkányok Lovagjai 2

Új év, Új ismeretlenek

Reggel felkeltünk Viharral és sietünk Hablatyhoz hogy ott legyünk mellette az építkezés alatt,de mint mindig mi voltunk az elsők.Takonypóc valószínüleg még mindig mélyen aludt.Mikor leszálltunk Hablaty oda szól hozzánk.

-Hé,Vadász! -Int nekem,mi meg oda is mentünk.

-Mond főnök! -mosolyogva néztem rá.Ő csak vissza mosolygott majd neki állt a napi beszédéhez.

-Nos arra gondoltam,hogy talán építhetnénk néhány új fajta etetőt a sárkányoknak és még új hálókat kellene készíteni.Meg néhány új házat is fel kéne húzni. -Tágra nyitott szemmel néztem mennyi mindent kellene megcsinálnom persze egyedül,mert az biztos hogy délig nem fog fel kelni Takonypóc.Dadogva de határozottan válaszoltam.

-É-értettem is Hablaty főnök! -Felpattantam Viharra és elmentünk a halász csoporthoz akiknek segíteni kellet hogy hozzunk kötelet az új tervek alapjához.Szóval elmentünk megkeresni Johannt,úgy gondoltam hogy kint van a tengeren és mint bárki más Hibbanton ki repültünk.Viharnak új nyerge volt amit még Hablaty készített a születés napomra,és persze Astrid díszítette.

Lassan megtaláltuk Johann hajóját,épp a Szárnyváltók szigete körül ment.Le is szálltunk és rákérdeztünk a kötelekre.
-Hmmm ... -gondolkozott el amiről már tudtam hogy valamit kell neki. - Nos, ha talán tudnál nekem hozni egy Skrill tüskét akkor tudnék neked szerezni egy jó erős kötelet! -Szinte tátott szájjal néztem rá majd én is kérdeztem tőle.
-És honnan szerezzek neked Skrill tüskét?...Egyáltalán hol találok egy olyan Skrillt aki hagyja magát? 
-Sajnálom,de csak úgy tudok kötelet adni neked,tudod hogy nem mondhatom meg a forrásaimat,és ahonnan tudok hozni kötelet oda olyan tüske kell. -Mondta könyörgő arccal,én csak nagyot sóhajtottam majd komor arccal keresztbe tettem a kezem- 
-Rendben,hozok. De nehogy át merj engem verni mert akkor nagyon megjárod! -Figyelmeztettem őt majd felszálltam Viharra és vissza indultam Hibbantra.Csak azon tudtam gondolkozni hogy hogyan szerzem meg a tüskéket.Haza érve egyből Hablatyhoz mentünk egy kis segítségért.
-Főnök! 
-Igen,Vadász? -Nézet rám mosolyogva miközben Fogatlant etette.
-Nos,még nem szereztem meg a köteleket mert...mert kellene néhány Skrill tüske. -Mondtam kínos tekintettel.
-Skrill..Skrill tüske?...Miért kellene neked Skrill tüske?
-Johann-nak kell,hogy tudjon olyan erős kötelet szerezni,Hablaty. -Válaszoltam határozottan.
-Oh,értem. Hogyan tudtál vissza jönni ilyen gyorsan? -Mosolygott rám jobban.
-Nos,nem hagytam hogy meséljen bármiről is,Hablaty...tudsz segíteni nekem hogy szerezzünk tüskét?
-Persze,de nem én megyek veled hanem Takonypóc. -Megfagyott a mosolyom.Az a tudat hogy egy szerencsétlen és nagyszájú lovassal kell mennek tüskéért,egyenlő egy kínzással.
-De..De Hablaty,tudod jól hogy,hogy Takonypóc nem ér rá,és...és tudod jól hogy nem képes be-  -Hirtelen közbe vágott komor tekintettel.
-Elég lesz,Vadász!...Tudom,nehéz vele bánni,és soha nem fogja be a száját,de azt is tudod hogy nem mehetek el.Legalábbis nem most.Vadász,muszáj lesz nektek össze tartani,ha már a szárny segédeim vagytok,rendben? -Nagyot sóhajtottam majd válaszoltam halkan.
-Rendben,akkor hol tudunk találni Skrilleket?
-Adok egy térkép másolatot,tessék.A jég hegyeken túl van egy sziget,elvileg ott van 1-2 Skrill csak eltudtok kapni egyet néhány tüskéért. -Oda adta a térképet,majd miután elköszöntünk felszálltam viharra és Takonypóchoz mentem.Dörömböltem az ajtón de semmi válasz.Benyitottam de csak ott feküdt az ágyában,aludt mint a tej.
-Hé! Takonypóc! -Szóltam rá hangosan.
-Hm? Áh! -Le esett az ágyáról ijedtében,én csak a szememet forgattam majd beljebb léptem.
-Hé,ébresztő! Dolog van barátom.Szereld fel Kampót és induljunk.
-Mi ez a sietség Vadász? Még csak most keltem fel! -Nyújtózkodik nyugodtan.
-Nem érünk rá,Skrill tüskét kell szereznünk,és sajnos neked is kell segítened. -Forgatom a szemem. - Úgy hogy kapd össze magad!
-Okés! -Kapta fel a sisakját majd "poénból" belassított Kampó felé a nyergével.Azt hittem hogy megölöm,még Kampó is forgatta a szemét.

-Oh hogy Thor áldjon meg Takonypóc! -Ordítottam rá amitől kicsit meg is ijedt.
-Okés..nyugi! Megyünk már. -Felrakta rá a nyerget és felszálltunk a levegőbe.

Folytatjuk...

Sárkányok Lovagjai 2 - 1.fejezet 1.rész : Évekkel később...

Sárkányok Lovagjai 2

Évekkel később...

 

10 Évvel később ...

 

Hibbant még mindig ugyan az mint volt amikor megérkeztem.

Takonypóc és Halvér még mindig nyaggat hogy hogyan tudtam megszerezni Kőfejet.Hablaty lett az új főnök,Takonypóc és én meg a segéd szárnyai,és persze Astrid a felesége.
Valka és Pléhpofa úgymond "tanács adók" lettek Hablatynak,még mindig nagyokat nevetek rajtuk egy-egy vitában!
Drago az apám pedig már nincs köztünk,lassan 2 éve.Fogatlan és az új Király boldogan védik és őrzik a sárkányokat.
Minden csendes és békés,mint régen volt...nagyon-nagyon régen.