Sárkányok Lovagjai 2 - 2.fejezet 3.rész : Meglepetések

Sárkányok Lovagjai 2

Meglepetések

2.fejezet

Miközben simogattam Fogatlant,láttam a kis fiatalok játszani a többi kis sárkánnyal.Elmosolyodva néztem őket,majd Felhőugró megbökte a vállam amitől fel is eszméltem.
-Oh,Felhőugró.Mond pajti! -Simogattam meg a szarvát,Viharfelhőre vissza gondolva.Ő csak dorombolva tolta a fejét a kezem alá,én meg csak átölelve megnyugodtam.Valka meg is fogta a vállam,mosolyogva  majd a gyerekekhez ment.
Kicsit később a Nagy Hallban ültünk az asztalnál,Astrid,Hablaty,az ikrek,Kőfej és Fafej,Halvér,Takonypóc,Pléhpofa,Valka és persze Bélhangos meg én.Takonypóc és én Hablaty mellet ültünk,de Hablaty bal oldalán még Astrid.Pléhpofa és Valka a jobb oldalunkon, és onnantól vegyesen ültek szinte.Hablaty mondta a napi beszédét,ami mint általában nagy veszekedésbe bojdúl az apjával.Amit hogy fokozzunk Takonypóc és az apja,Morgópóc is folytat velük együtt.
Ezek után,kimentem segíteni az építkezésen,csak Viharfelhő járt közben az eszemben.Csak azon tudtam filózni hogy életben van,vagy sem.
Szinte egész nap építkeztünk,rengeteg házat kellet felhúznunk,főként azért mert a Suttogó halálok szét szedtek jó párat.Még akkor mikor elsőként támadták meg Hibbantot,amikor ide érkeztem.

Három-négy ház után oda jött egyszer Hablaty hozzám vidáman fogva a vállam.
-Nos,hogy vagy Vadász?
-Hát,úgy ahogy elvagyok.Mennyi házat kell még felhúzni?
-Már nem kell sok,de szerintem mára elég lesz! -Intett oda a vikingeknek,majd lejöttek és ők is haza mentek.Hablaty csak a vállamnál fogva elrántott egy másik irányba akár csak őt az apja.
-Figyelj,Vadász...Tudom hogy szörnyű napjaid vannak de szeretném ha segítenél.
-Még is miben,főnök? -Értetlenül néztem rá,és tovább sétáltam vele.
-Hát,szeretném hogy kösd be a szemed ezzel! -Tolt a kezembe egy rongyot,még az egyik versenyből volt.Furán rá néztem majd bekötöttem a szemem.
-És most?
-Gyere,csak kövess! -Megfogta a karom és maga után húzott oda figyelve hogy ne esek el.Ahogy tudtam követtem kicsit botladozva.Kicsit később megálltunk,hallottam Viharbogarat,Fogatlant és a többi sárkány hangját is.
-Okés, ne vedd le még! -Szólt oda Hablaty majd megállított.Nagyon izgatott voltam,alig vártam hogy levegyem a kendőt.Teljesen megszakadt a szívem mikor megláttam mi van előttem.

Teljesen ledöbbentem,csak folytak a könnyeim.Alig szedtem le a fejemről a kendőt de egyből oda rohantam Viharhoz és átöleltem.Vihar is átkarolt a szárnyaival,annyira boldog voltam,nem tudtam hinni a szemeimnek.
-Istenem,Viharfelhő! -Szóltam oda hangosan majd lehúztam a fejét a szarvainál fogva. -Te kis dög! Hol voltál?!
Hablatyék csak nevetve néztek engem,még Vihar is "kuncogott". Átöleltem a fejét és nem engedtem el,egész nap tudtam volna ölelni.Valka lassan oda lépett és megsimogatva a vállam mondta vidáman.
-Megmondtam hogy minden rendben lesz!
-Igazad volt,...köszönöm! -Kicsit szipogva öleltem még Vihart,annyira gyorsan dobogott a szívem,azt hittem el ájulok.
Órákkal később otthon dédelgettem Vihart,nem tudtam elengedni egy másodpercre sem.Persze őt nem szoktam dédelgetni,de nagyon tetszett neki,dorombolt bújt hozzám.Én pedig csak ölelgettem,ahogy csak tudtam.
Később már az udvaron segítettünk a halászoknak,túl nehéz volt a háló a rengeteg hal miatt.Kimentünk majd Vihar belekapaszkodott a hálóba és felfelé próbáltuk húzni,nehezen de sikerült.Amint a hajón volt az egész háló,rettentően megsüllyedt,egészen hazáig követtük nehogy út közben baj történjen. Miután haza értek,a többi viking segített elvinni nekik a halakat,mi meg elrepültünk egy kicsit,jól akartuk magunkat érezni.Fent a felhők között nyugodtan repültünk,mikor ismerős szárny csapkodásokat hallottunk.Felszállt előttünk egy egy sárkány,nem volt ismerős,tévedtünk.
Az idegen volt az,aki felszállt és megállt előttünk.Dühösen néztem rá mikor felismertem és még Viharfelhő is morgott.

Folytatjuk...

*Kedves olvasóim! 

Ahogy ígértem az 1000 megtekintés alkalmából 

hozok nektek mozgó képeket! (Gif)

Remélem tetszenek nektek :) 

Legyetek jók! *